FEKETE ÁFONYA
A fekete áfonya gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, az orvostudomány
azonban eloször a XVI. században említi. Hagyományosan a szárított levelét, vagy
gyümölcsét használták, többek között a C vitamin hiánya miatt fellépő skorbutra, vagy
vesekőre és az epe rendellenességeire, illetve később gyümölcsét a hasmenés, a száj és
torok fertőzésére, a leveléből készült főzetet pedig a vércukor csökkentésére alkalmazták.
Flavonoid (mirtillin) tartalma jelentős. A kékespiros színt adó antociánok, proantociánok,
leukoantociánok, flavonolok és származékaik más flavonoidokhoz hasonlóan
antioxidáns tulajdonságúak, melyek a sejteket és a sejtmembránt a szabadgyökök
által okozott károsodások ellen védik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja
mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az áfonyabogyó tartalmaz még
katekineket, pektint, gyümölcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A, B1, C és D vitaminok,
pantoténsav és nikotinamid a legfontosabbak, fő ásványi anyagai pedig
a foszfor, cink, magnézium, kalcium, vas és a mangán. Meggyelések szerint, melyeket klinikai
vizsgálatok is alátámasztanak, a fekete áfonya jótékony hatású a szem állapotára,
egyes szemrendellenességek, így pl. zöld hályog (glaukóma), szürke hályog, makuladegeneráció
kezelésében és megelőzésében. A hatásmechanizmus még nem teljesen
ismert. Feltételezhető, hogy fokozza a vér, ezáltal az oxigén szállítását a szembe,
erősíti a kollagén szerkezetét, melynek következtében javul a szem állapota hályog,
illetve makuladegeneráció esetében. Egyes tanulmányok szerint erősíti a kapilláris ereket,
illetve a keringési rendszerre is jótékonyan hat.